Bill Kaulitz 1989. szeptember 1-jén tíz perccel ikertestvére, Tom után született. Szüleivel először Magdeburgba, majd mikor a gyerekek 8 évesek lettek, Loitscheba költöztek. Szüleik Simone és Jörg Kaulitz 1995-ben elváltak, édesanyjuk hozzáment Gordon Trümperhez, a német Fatun nevű rockbanda gitárosához, aki az ikrek nevelőapja lett.
Bill már korán érdeklődést mutatott az éneklés irányába, ahogyan Tom is a gitározás felé. Trümper észrevette az ikrek zenei hajlamait és segített nekik saját bandájuk elindításában. Bill számos interjúban azt nyilatkozta, hogy ő és Tom hét évesen kezdtek el dalokat írni.
Pályafutása
Tíz évesen az ikrek Magdeburgban léptek fel "Black Question Mark" néven. Kisebb előadásokon vettek részt, és bár a közönségük élvezte fellépéseiket, jórészt ismeretlenek maradtak. A bandából hiányzott egy dobos és egy basszusgitáros, ezért az ikrek egy klaviatúrára támaszkodott, hogy helyettesítsék a hiányzó hangszereket.
Amikor az ikrek 12 évesek lettek, találkoztak Georg Listinggel és Gustav Schäferrel egyik előadásuk alkalmával. Georg és Gustav barátok voltak, tetszett nekik a Kaulitz-testvérek előadása, ezért annak végeztével ajánlatot tettek a bandába való csatlakozásukra. A bandának a Devilish nevet adták, miután egy cikk ördögien jó("devilishly great") hangzásukról írt. A banda egy időben abbahagyta a fellépéseket, amíg Bill egy tehetségkutató showban, a "Star Search"-ben szerepelt.
A banda egészen 2005-ig Devilish néven futott, amikor David Jost(producer) beajánlotta őket egy lemezkiadó cégnek, a Universal Music Groupnak, s ezután már Tokio Hotel néven futottak tovább. Azonnal elkezdték a munkát, s még ebben az évben kiadták Schrei című, német nyelvű albumukat. Az album első dala a "Durch den Monsun"(Through the Monsoon), amely a német toplistákon az első helyet szerezte meg egy hónapon belül.
A Tokio Hotel elindította első turnéját Németországban, hogy növelje albumuk, a Schrei népszerűségét. A fellépésekből egy DVD felvétel is készült. A színpadon Bill ismert energikus stílusáról és arról, hogy gyakran hagyja a rajongókat, hogy egyes versszakokat helyette énekeljenek el.
2006-ban Bill szinkronizálta Arthurt az "Arthur and the Invisibles" (Arthur és a villangók) című film első részének német verziójában.
A Tokio Hotel országszerte ismert lett Németországban, amely arra ösztönözte a tagokat, hogy újra munkához lássanak a stúdióban. A "Schrei" sikerei után a Zimmer483(Room483)nevű második albumukon kezdtek el dolgozni. Az album olyan slágereket tartalmaz, mint az "Übers Ende der Welt"(Ready, set, go!), "Spring nicht"(Don't jump), "Heilig" (Sacred) stb.
Az album népszerűségének növelése érdekében egy európai turnéba kezdtek, amelyhez újabb élő DVD és még nagyobb népszerűség társult.
Annak érdekében, hogy a népszerűségüket a világ nyugati felén is növeljék néhány számot kiválasztottak mind a Schrei, mind a Zimmer483 című albumukról, melyeket lefordítottak angol nyelvre, majd újravettek, így született meg a "Scream" című, első angol nyelvű album. Az albumot Európában már 2007 közepén nyilvánosságra hozták, azonban nyugaton 2008 közepéig nem ért el áttörést.
A Scream nemzetközileg mérsékelten ugyan, de sikeres lett, s azért, hogy növeljék a népszerűségét a banda karriere során először elhagyta Európát és az USA-ba repült.
2008 Februárjában a Tokio Hotel először Észak-Amerikában lépett fel öt színhelyen, Kanadával kezdve és New Yorkkal végezve. A Tokio Hotel lett az első német előadó Nena óta, amely nemzetközi elismerést ért el, és fenntartotta azt. Az amerikai turné sikeres volt, azonban amikor visszatértek Európába az "1000Hotels Tour" nevű turnéjukra, szerencsétlenség történt.
A turné 2008 március 3.-án kezdődött Belgium fővárosában, Brüsszelben és a tervek szerint folytatódott volna Hollandiában, Luxemburgban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, és Skandináviában egészen április 9.-ig. Azonban 11 nappal a turné kezdete után, március 14.-én Marseilles-ben Franciaországban a show közepén Bill problémákat észlelt a hangjával kapcsolatban. Hagyta, hogy a közönség többet énekeljen helyette és a banda a tervezett 21 dal helyett csak 16-ot adott elő.
Két nappal a franciaországi eset után a Tokio Hotel lemondta Lisszabonban, Portugáliában a fellépést, mielőtt az elkezdődött volna. A banda Bill kivételével felment a színpadra elnézést kérni a rajongóktól a koncert elmaradásáért, s elmagyarázták, hogy Bill beteg és visszatér Németországba, hogy egy specialista is láthassa: 43 koncertet énekelt végig anélkül, hogy szünetet tartott volna, és egy kezeletlen torokfertőzés alakult ki nála. A fertőzés egy cisztát eredményezett, amely hatással volt az énekes hangjára, így a cisztát március 30.-án eltávolították egy műtét során. A műtét után Bill 10 napig nem tudott beszélni és egy hónapig beszédterapeutához járt.
2008 májusában Bill Kaulitz felépült és a Tokio Hotel átütemezte az 1000 Hotels Tour dátumait, beiktatva még számos szabadtéri színpadon adott fellépést. A turné 2008 július 13.-án fejeződött be Werchterben, Belgiumban. A szünet és a sebészeti beavatkozás ellenére sikeres volt.
A Tokio Hotel visszatért a stúdióba és a második angol és harmadik német nyelvű lemezén kezdett el dolgozni. Így született meg a Humanoid című lemez, amely már elektronikus elemeket is tartalmaz, ezzel egy új hangzást eredményezve. A Humanoid 2009 október 6.-án jelent meg és kevesebb, mint egy hónap múlva a Tokio Hotel megkapta a legjobb együttesnek járó díjat a berlini EMA díjátadón november 5.-én. A Humanoid olyan dalokat tartalmaz, mint a World behind my wall, és az Automatic/Automatisch.
A lemez kiadását újabb turné követte, mely a "Welcome to Humanoid City!" elnevezést kapta. A turné minden eddiginél nagyszabásúbb volt, óriási siker övezte. A fellépésekről ismét élő DVD-felvétel készült, sőt a "Darkside of the sun" című dal videoklipje is a fellépések felvételeiből készült el.
Az új albumuk várhatóan 2013 őszén jelenik meg.
2009-ben újra ő szinkronizálta Arthurt az Arthur és a villangók(Arthur und die Minimoys) német verziójának folytatásában. 2010-ben a Tokio hotel összeállt Kerlivel egy dal, a Strange erejéig, amelyet az Alice Csodaországban című filmhez írtak. Bill és Tom modellkedtek a PETA-nak, amely egy állatvédő szervezet és Bill 2010 elején debütált, mint modell Dsquared-nél.
2012 májusában Bill közreműködött a Far East Movement "Dirty Bass" című albumának egyik dalában, az "If I die tomorrow" -ban.
2013-ban Bill és testvére, Tom a DSDS(Deutschland sucht den Superstar) német tehetségkutató 10. szériájának zsűritagjai voltak.
Nem sorolja magát semmilyen stílusba. Egyetlen közösségi portálon sincs fent privát személyként.